Programpontjaink - Belpolitika


A Magyar Nemzeti Rend Párt kivonatos programja – Belpolitika, közbiztonság

====================================================================

Kiindulási pont: Az 1989/90-es „rendszerváltás” óta legkevesebb 500 ezer (más adatok 800 ezer — 1 millió-ról beszélnek) ember hagyta el Magyrországot. Ez önmagában minősíti az 1989 utáni összes kormány teljesítményét. – A másik oldalról egy agresszív távolkeleti és közelkeleti bevándorlás figyelhető meg, mely magyrország őslakosságának érdekeit és értékeit sérti. – A kétirányú lakosságcsere a „legitím” kormányok közreműködésével valósúlt meg. Lásd kínaiak, arabok behozatala, mely a teljes magyar könnyűipar és kiskereskedelem szétveréséhez vezetett. A gyorséttermek és a vendéglátóipar is megszenvedte ezt.

A „rendszerváltás” óta a kommunizmus felhalmozódott problámáinak egyikét sem sikerült kezelni (demokratikus berendezkedés, médiaszabadság, független közmédia, független intézményrendszer, eladósodás, oktatási rendszer-, egészségügy reformja, közbiztonság, haderőreform, stb.). Ehelyett demagóg politikusok szemfényvesztő igérgetéssel ámították a választópolgárokat, melyek egyike sem volt megvalósítható. Eközben közpénzeket loptak, klientúrájukat építették és gazdagították. Teljessé vált a hatalom-pénz, pénz-hatalom körförgása, ahol demokratikus intézmények a statiszta jelentéktelen szerepét kapták.

 

Belpolitikai programunk:

Programpontjaink önmagukban is egész kormányciklust felölelő feladatokat foglalnak magukba, mégis megkiséreljük céljainkat rövid pontokba foglalni:

● Az ügyészség és az ügyészi hivatal függetlenségének garantálása. Elfogadhatalan, hogy a legfőbb ügyész egyszemélyben dönt büntetőeljárások lefolytatásáról, vagy megszüntetéséről. Javaslatunk bármely ügyész indíthasson eljárást bermely ügyben.

● A jogbiztonság követeli, hogy a bíróságok gyorsan és hatékonyan működjenek, hogy perek ne húzódjanak évekig. A békéltető bíroságnak, a közjegyzői intézménynek nagyobb szerepet kell kapnia a peren kívüli eljárás gyors lefolytatásához.

Ehhez feltétlen szükséges a perrendtartás szabályainak módosítása / egyszerűsítése.

● A jogrend reformja. Évente 15000 oldal jogszabály lép életbe. Köztük teljesen értelmetlenek is:

Világkuriózum az egyéves magyar adónem, amelyből egyetlen forint sem folyt be

El kell gondolkodni: Milyen egy jó törvény? Mennyi ideig érvényes egy jogszabály, törvénykönyv? Érvényes-e az 1222-ben kiadott Aranybulla?

Javasoljuk minden jogszabály 20 évenkénti felülvizsgálatát, mely nélkül a jogszabály érvényét vesztené.

● Közmédia. Demokráciában a közmédia függetlenségét törvény garantálja. Az államnak semmiféle beszólása nincs a sugárzott tartalmakra. Az újságírók, reporterek kötelessége: oknyomozás, tényfeltárás, a vélemények sokszinűségének és kiegyensúlyozottságának szavatolása, a háttérinformációk és összefüggések felderítése.

● Követeljük minden titkosítás feloldását az információhoz való jog érdekében.

● Átláthatóság. Az állami intézményeknek teljesen átláthatóan kell müködni, minden polgár számára hozzáférhető adatokkal.

● A minisztériumokat a 2018. évi V. törvény szabályozza. A jelenleg működő 10 minisztérium között rengeteg az átfedés és szabályozatlanság (értsd: káosz, állandó átszervezés és jogszabályváltozás). Valójában a miniszterelnökség dönt mindenről. Az állam három alapfeladata: belügy, külügy, hadügy. A pénzügy méreténál fogva külön minisztériumot igényel (ide tartozna az adóhatóság is). Ezt az alapfelállást kellene tükröznie a minisztériumoknak.

Mélyreható változásoknak kell bekövetkezni a biztonság, a szociális kérdések kezelése és az intézményrendszer megújítása terén.

Lásd:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország_minisztériumainak_listája

A kormány létszámcsökkentési törekvései ellenére összességében jelentősen nőtt a minisztériumok háttérintézményeinél dolgozók létszáma.

 

● A képviseleti rendszer és a választási törvény felülvizsgálata.

2011-ben elfogadott új választási törvény szerint az Országgyűlésbe 199 fő juthat, melyből 106 egyéni képviselő, akiket többségi szavazattal választanak 20 megyében. A maradék 93 képviselő pártokra leadott szavazattal jut be, listáról.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyéni képviselők ellenőrizhetetlenek, tevékenységükön semmit nem lehet számon kérni, mandátumhoz jutásuk tisztán ismertségi kritériumokra vezethető, ami önmagában is kifogásolható (lásd: az Egyesült Királyság Alsóháza, a House of Commons). Az egyéni képviselők hozzászólásai, tevékenysége kizárólag az őket választók többségéhez szól, az ország magasabb érdekeinek mellőzésével. — Ez feltétlen elkerülendő. — A 2019. december 12-ére kitűzött angliai válsztások pont ezt a tézist igazolják: a felek közti teljes szembenállás (a Brexit pártiak és a Brexit ellenzők, valamint a helyi érdekek között).

A magyar választási rendszerben a káoszt tovább növeli a külhoni magyarok szavazati joga (csak pártlistára) és lehetőség az átjelentkezésre. Mindkettő torzít és meg kell szüntetni. A képviselők helybenlakása sem feltétel. Ezt az önkormányzati választások esetén elő kell írni.

Forrás, lásd:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_választási_rendszer

https://hu.wikipedia.org/wiki/2015-ös_brit_parlamenti_választás

● Az önkörmányzati rendszer.

Az önkormányzati rendszer a kommunista tanácsrendszerből lett kialakítva, tekintet nélkül a funkcionalításra és észszerűségre.

Magyarországon 3200 önkormányzat van, választott képviselőkkel. Ez az igen nagy szám a polgárközeli helyi képviselet illuzióját kelti, valójában egész másról van szó.

 

 

● A pártok programmal indulnak, vezetőket, arcokat mutatnak fel és eszméket képviselnek. Ez a választók számára áttekinthetőbb, könnyebben érthető, ellenőrízhetőbb, mint az egyéni képviselőé. Ezért javasoljuk az egyéni képviselőség eltörlését és a pártraszavazás bevezetését, a bejutási köszöb eltörlésével. — Az Országgyűlés rögtön sokszínübb, kiegyensúlyozottabb, áttekinthetőbb lenne.

Az Országgyűlés Alsó Házának feladata a nyilvános vita, vélemények, gondolatok ütköztetése, tárgyalás és törvényjavaslatok kidolgozása. A pártlistákkal átláthatóbbá válna a rendszer és nem személyekről, manőverekről és kommunikációról szólna a parlamenti munka.

Különös hangsúly kell helyezni a pártok esélyegyenlőségére programuk, javaslataik népszerűsétése terén a közmédiában. A pártok támogatását (legalább egy minimális szinten) alanyi joggá kell tenni, hogy munkájukat működésüket fedezhessék és ne függjenek gyanús adományozóktól.

● Az Országgyűlés Alsó Házának létszáma elég ha 150 fő. Így egy párt már 0.75%-os támogatottság mellett is bejutathat egy képviselőt.

● A miniszterek kinevezése az Országyűlés (alsóházának) feladata az arányos összhang (konkordancia) elvének bevezetésével, a bejutó pártok állíthatnának jelöltet. Ez a komromisszum és érdemi viták szempontjából kulcsfontosságú. Ezzel együtt kiegyensúlyozottabb kormányzást tenne lehetővé, az ellenzék is, sőt kisebb pártok is részt vehetnének a kormányzásban. Politikai ellenfelek kényszerítve lennének a kompromisszumra, az együttműködésre.

● A Felsőház, megyék képviselete. A vidék képviselete hihetetlen fontos. Megyénként egy városi és egy vidéki képviselő lenne megválasztva. Ez összesen 40 képviselőt jelentene, feltételként kötelező helybenlakással (visszamenőleg legalább 5 évre).

Pártok és egyének is indulhatnának megválasztásukért.

Törvények mindkét ház többségi javaslatával szavazahatók meg.

● Gondolatilag érdekes a Harmadik Ház kérdése. Mintha egy király, vagy kormányzó hatalom 5-10 fős tanácsadó testülettel irányítana, a megszavazott törvényeket életbe léptetné és javításokat tehetne. Határozatlan időre, öröklődési jog nélkül, ám óriási felelősséggel, azáltal, hogy ha az ország sorsa rosszra fordul, távoznia kell vagyonvesztéssel (bizalmatlansági idítvány alapján).

A világ magyarsága, az elszakított területek a Harmadik Házon keresztül képviselhetnék magukat, nyilváníthatnák ki nemzetünk egységét.

A korábbi király, kormányzó, vagy a mai köztársasági elnök intézménye lenne ehhez hasonlítható, ám pártpolitikai elkötelezettség nélküli független, erkölcsi, morális, vallási méltóság. Önálló fegyveres testőrséggel (gárdával) rendelkezne (kb. 100-500 fő).

A királyságot mint államformát elfogadjuk, földi királyt elutasítunk.

A Harmadik Háznak kiemelkedő szerep jutna a politikai kultúra kifejlesztésében és a szabályok betartattásában, ill. a hatalmi ágak kegyensúlyozott működésében.

Az Egyesült Királyság Felsőháza, a House of Lords működik effajta eszmei alapon. Tagjait a királynő nevezi ki. — A britt demokrácia, a törvényhozás a felsőház nélkül működésképtelen lenne.

● Belső rend és biztonság. A rendfenntartó szervek tagozódása (készenléti rendőrség, önkormányzati rendészet stb.) szükséges ám az alacsony küszöbértékű rendbontás (hajléktalanok, alkoholisták, közterületen rendetlenkedők, bliccelők, szabálytalan biciklisták, motorosok) meghatározó a lakosság biztonságérzete szempontjából. Itt sokkal határozottabb fellépésre lenne szükség.

Utolsó modosítás: 2020.03.31.




© MNRP – Minden jog fenntartva

Felhasználás, másolás, tárolás, továbbítás a forrás megjelölésével engedélyezett.


Megosztás FaceBook-ra. Megosztás MySpace-re. Megosztás Iwiw-re. Megosztás Twitter-re. Megosztás Startlap-ra. E-mail-be küldés. Hozzáadás a kedvencekhez.
Megoszthatod híreinket az "ikonokkal" jelölt közösségi oldalakon és elküldheted e-mail-ben... Mind ezt könnyen és gyorsan.