A német kormány hivatalosan egyelőre nem reagált Papandreu bejelentésére. A Merkel-kormány szóvivője meglehetősen visszafogottan csak annyit mondott, hogy a tervezett referendumról Berlin még semmifajta hivatalos értesítést nem kapott, ezért egyelőre nem foglal állást. Nem hivatalos források szerint azonban német kormánykörökben is erős az értetlenség, különös tekintettel a csúcson született egyhangú megállapodásokra, valamint arra, hogy Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök a közelmúltban tett berlini látogatásakor a szükséges reformok végrehajtását minden alternatíva nélküli esélynek nevezte, és a népszavazás lehetőségére egyetlen szóval sem utalt. Az idézet kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy a csúcsértekezleten az uniós állam- és kormányfők világos elvárásokat fogalmaztak meg a görög adósságválság megoldásával kapcsolatban. Utalt arra is, hogy a Görögországnak szánt újabb mentőcsomag az év végére készülne el. A német kormány partnereivel együtt jelen pillanatban ezen dolgozik - hangoztatta a szóvivő. Szakértők első állásfoglalásaikban ugyanakkor jóval szókimondóbb és borúlátóbb álláspontot fogalmaztak meg. Emlékeztettek arra, hogy a görög lakosság túlnyomó többsége a drasztikus takarékossági intézkedések ellen van, és elutasítja Görögországgal szemben - a támogatás fejében - szabott feltételeket. Ennek kapcsán úgy értékelték, hogy a tervezett referendumon a csúcson született megállapodásokat a többség elveti. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat az euroövezeti térségre - vélekedtek a szakértők, utalva arra, hogy ebben az esetben Görögország semmilyen segélyre nem számíthat. Ennek kapcsán a lehetséges vészforgatókönyvek között a görög államcsőd elkerülhetetlen bejelentését, továbbá Görögországnak az euroövezetből való kilépését, sőt kizárását említették. Hasonlóan vélekedtek legelső értékeléseikben a német üzleti lapok is. Mind a Handelsblatt, mind a Financial Times Deutschland úgy vélte, hogy a referendum bejelentésével a görög kormány hatalmas kockázatot vállalt, a következmények pedig kiszámíthatatlanok.

Emlékeztető:

Múlt héten az euróövezet 17 államfője döntött egy új 100 milliár eurós mentócsomag mellett Atén megsegítésére. Magánhitelzők (tb. bankok és biztosítók) lemondtak követelésük 50%-áról. Eddig csak 21%-os felajánlásról volt szó, amit 50%-ra emeltek. 2012-től új kölcsönökre cserélnék a régit és az euró övezet tagállamjai ehhez 30 milliárd euró biztosítékot adnak.

MNRP-vélemény:

Papandreu miniszterelnök hétfő este, pár nappal a brüsszeli csúcs után, tette bejelentését, mely iszonyatos reakciót váltott ki. A tőzsdei befektetők milliárdokat veszítettek, az amúgy is gyenge piacon. – Kárörömre nincs ok, mivel Görögország és ezzel együtt Európa (polgárainak) helyzete is kritikussá vált.

Felvetődik a demokrácia korlátainak kérdése, melyet igazából senki sem vizsgált eddig. – Különös tekintettel a hazánkban aktuális új választási törvényre. –  Érdemes az antik demokrácia történetét ismerni, mert már 2500 évvel ezelőtt is felvetődtek hasonló problémák.

Magyarországnak újra kellene gondolni, meddig akarja az adósághalmazt maga előtt görgetni? Olyan adóságot, melyet a Gyurcsány-kormány, vagy az 1989 előtti rendszer vett fel. (Pártunk álláspontja: semmit nem fizetünk vissza!)

Modosítva: 2011. november 3., 10.31 óra