Facebook

Ajánlások

Hírportálok

Tanfolyamok, táborok

Partnerek

KIBŐVÜLT AZ ELISMERT EGYHÁZAK LISTÁJA
2012.02.28 / 22:44 Evangélikus Megnézem a forrás oldalt! Kommentálja!

Kiket utasítanak el?

A parlament – szintén a szakbizottság előterjesztésére – egy szavazással döntött arról is, hogy 66 vallási közösség elismerését elutasítja. Köztük van a többi között az Agapé Gyülekezet, a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, a Magyarországi Bahá'i Közösség, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Magyarországi Örmény Apostoli Egyház. Az elutasított vallási közösségek egy éven belül nem indíthatnak az elismerésükre irányuló népi kezdeményezést.

A két előterjesztést a kormánypárti képviselők szavazták meg, ellenzéki politikusok nem vettek részt a voksolásban. A vallási közösségek elutasításakor két KDNP-s politikus – Lanczendorfer Erzsébet és Varga László – tartózkodott.


Lukács Tamás (KDNP): az Országgyűlés teljes mértékig biztosította a vallásszabadságot
Az Országgyűlés vallásügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke szerint népességarányosan nagyobb mértékben biztosították az egyházi státuszt Magyarországon, mint Európa más államaiban, akik a kettős rendszert alkalmazzák.

Lukács Tamás hétfői sajtótájékoztatóján az Országgyűlés elismert egyházak körének kibővítéséről szóló döntése után úgy fogalmazott: a vallásszabadságot teljes mértékig biztosítják. Hangsúlyozta: az egyházi státusz megadása nem zárult le, mostantól egyénileg bírálják el a kérelmeket.

A kormánypárti politikus azt mondta, a félreértéseket eloszlatandó szeretné világossá tenni: a törvényalkotói szándék a jogszabály megalkotásakor arra irányult, hogy a vallás közös gyakorlását minden ember számára teljes egészében biztosítsák. Ezt meg is tették – szögezte le.

Lukács Tamás szerint az első rendező elv a történelmi kontinuitás visszaállítása volt, ezért került be 14 egyház az első körbe. A következő protokoll a nagy világvallások autentikus hazai képviselőinek bejegyzése volt – fűzte hozzá. 
Megjegyezte: azokat a vallási közösségeket részesítették előnyben, akik egymás között megállapodtak, „hiszen azt a világot ők ismerik jól”. Így került be a körbe az iszlám és a buddhista közösség – mondta.

A KDNP-s bizottsági elnök kiemelte: Európában a vallási pluralizmust ilyen mértékben egyetlen ország sem biztosítja, mint Magyarország ezzel a törvénymódosítással.

Hozzátette: nem egészen érti a mostani voksolást, egy ilyen kérdésben nem szavazni azt jelenti, hogy még akkor sem támogatták az egyházi státusz megadását, amikor a feltételek fennálltak.


Lendvai: ne írja alá Schmitt az egyházügyi törvény módosítását!
Az MSZP-s Lendvai Ildikó arra szólítja fel Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az egyházügyi törvény hétfőn elfogadott módosítását, mert az március 1-jétől indoklás nélkül megfoszt egyházi státuszától számos vallási közösséget.

A parlament vallásügyi bizottságának szocialista tagja az MTI-nek a parlamenti szavazás után küldött közleményében azt írta: a döntéssel – amelyben az MSZP a többi ellenzéki frakcióhoz hasonlóan nem vett részt – „törvényerőre emelkedik a politikai bosszú, az önkényes, indok nélküli válogatás a vallási közösségek sorsáról való döntésben”.

Lendvai Ildikó megjegyezte, „az új egyházi törvény elfogadása óta tudjuk”, baj lesz abból, ha a bíróságok helyett a hit kérdéseiben illetéktelen politikusok szüntethetnek meg akár több évtizede működő egyházakat, másoknak pedig kegyesen engedélyezik a továbbélést. „Már maga az eljárás is súlyosan kifogásolható, a végeredménye pedig még inkább. A kormánytöbbség még arra a látszatra sem ügyelt, hogy a saját törvénye által felállított szempontoknak megfelelő egyházakat ne fossza meg a további egyházi léttől” – fogalmazott.

Véleménye szerint nyilvánvaló politikai bosszú áldozata lett a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, amelynek „bűne” az volt, hogy vezetője, Iványi Gábor szerepet vállalt az alaptörvény elleni tömegtüntetésen, de számos más protestáns kisegyház és néhány világvallás hazai képviselője is áldozatul esett.


Szerdán lejár a civil szervezetté váló egyházak adatközlési határideje

Szerdáig jelenthetik be a civil szervezetté váló egyházak a nyilvántartásba vételükhöz szükséges adatokat. A kormany.hu oldalon ez ügyben közzétett tájékoztató szerint az egyesületté váló, korábban egyházként nyilvántartásba vett valamennyi szervezet az egyesületekre vonatkozó szabályok szerint február 29-éig jelentheti be változásbejegyzési eljárás keretében az illetékes törvényszéknek a nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat. Ha a szervezet e napig a továbbműködéséről nem vagy nemlegesen nyilatkozik, azt a bíróság kényszer-végelszámolási eljárás keretében jogutód nélkül megszünteti.

A nyilvántartásba vételi kérelem akkor nyújtható be, ha egy egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez, tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik, legalább százéves nemzetközi működéssel bír, vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon, amelybe beszámít az egyházi törvény hatálybalépése előtti egyházként történő működés is.

Feltétel továbbá az is, hogy az alapszabályát, létesítő okiratát, belső egyházi szabályát elfogadta, ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta, valamint képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti mások jogait és szabadságát. Az elismerés akadálya, ha a szervezettel szemben működése során az illetékes állami szerv nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg, illetve ha tevékenysége sérti az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot.

Azon szervezetek esetében, amelyek az egyházi törvény szerint a 2011. évi C törvény hatályon kívül helyezésének időpontjáig benyújtották kérelmüket, de azt az Országgyűlés elutasította, a határidő további két hónappal, 2012. április 30-áig meghosszabbodik.

A törvény mellékletében nem nevesített vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről az Országgyűlés dönthet, törvénymódosítás formájában, az új egyházi törvény mellékletét képező jegyzék kiegészítésével. Az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület képviselője az országos népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával, legalább ezer választópolgár aláírásával kezdeményezheti egyházként való elismerését.


Mi történt eddig? – Hogyan alakult az egyházügyi törvény?

A parlament tavaly júliusban fogadta el az új egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, de a szavazás előtt a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetően átírta. A jogszabállyal 14 egyházat ismertek el, rögzítve, hogy a további vallási közösségek nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett a Ház dönthet, kétharmados többséggel.

A törvényt az Alkotmánybíróság decemberben közjogi érvénytelenség miatt megsemmisítette arra hivatkozva, hogy a zárószavazás előtti módosító indítványok elfogadása lényeges változásokat hozott az egyházi jogállás megszerzésének szabályaiban.

A Fidesz kezdeményezésére a parlament az év vége előtt, lényegében változatlan formában ismét elfogadta az egyházügyi törvényt. Ezzel a Ház – csakúgy, mint júliusban – a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (Statusquo Ante), a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, a Magyar Unitárius Egyházat, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét ismerte el.

Azok a vallási közösségek, amelyek kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január 1-jével nem veszítették el egyházi státuszukat, arról a parlament február végéig dönthetett. Az újbóli nyilvántartásba vételüket nem kezdeményező vallási közösségek egyesületként működhetnek, de nekik március 1-jéig regisztrációs kötelezettséget írtak elő, ellenkező esetben jogutód nélkül megszűnnek.

A törvény alapján a parlament vallásügyi bizottsága terjeszt elő javaslatot a Háznak az egyházi elismerésről szóló kérelmek támogatásáról, illetve elutasításáról. Az egyházzá nyilvánítás feltételei között az szerepel, hogy a kérelmező alapcélként vallási tevékenységet végezzen, tanítása lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa legyen, tevékenysége ne ütközzön jogszabályba, illetve ne sértse az egészséghez való jogot és az emberi méltóságot, valamint hogy az egyesülettel szemben nemzetbiztonsági kockázat ne vetődjön fel. További feltétel, hogy legalább száz éve működjön nemzetközi szinten, vagy legalább húsz éve szervezett formában Magyarországon.


MNRP-vélemény:

A korábbi törvény elismeri egyházként a kifejezetten magyarellenes Román Ortodox Egyházat.

A „javított” változat még mindig alkalmatlan a kérdés kezelésére. Legnagyobb hibája, hogy az elismert egyházak jelentős állami támogatást kapnak, míg a többiek semmit sem. Pedig ők képviselik a társadalom (és ezzel az adófizetők) több mint 50%-át, – a más felekezetűeket és a nem hívőket. Abszurd, hogy a nem hívők finanszirozzák adóforintjukkal a teljesen ellentétes felfogású vallási intézményeket, mint a katolikusokat és a muszlimokat.

Lukács Tamás (KDNP) összekeveri az intézményesített egyházi státuszt és a vallásszabadságot. – Előbbi a hasonló hitű emberek szervezetét jelenti, míg az utóbbi az egyéni szabadságon alapul, és nem feltételez egyházi, törvényi vagy az állam által elismert rendszert.


Megosztás FaceBook-ra. Megosztás MySpace-re. Megosztás Iwiw-re. Megosztás Twitter-re. Megosztás Startlap-ra. E-mail-be küldés. Hozzáadás a kedvencekhez.
Megoszthatod híreinket az "ikonokkal" jelölt közösségi oldalakon és elküldheted e-mail-ben... Mind ezt könnyen és gyorsan.
Kommenteléshez be kell jelentkezned! Ha nem vagy még tag REGISZTRÁLJ!
További hírek

Kína domináns szerephez juthat a 5G-techonógiában

Erre figyelmeztet egy amerikai tábornok, aki a kínai veszélyre hívja fel a figyelmet. Az ötödik generációs mobiltechnológia közeljövőben esedékes rajtja, illetve várhatóan gyors...

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde – családtámogatás

Orbán Viktor beszédében meghatározta az ellenfeleket (vagy az ellenséget) a brüsszeli, állítólagosan bevándorláspárti politikusok személyében. Beszéde nyíltan EU-ellenes,...

More then GDP

2019. január 22-én vette kezdetét a Világ Gazdasági Fórum (WEF) Davosban. A vita a fenntartható fejlődés és a megtermelt gazdasági érték (GDP) körül forgott. Számos kiváló...