Facebook

Ajánlások

Hírportálok

Tanfolyamok, táborok

Partnerek

Hatalmas összegtől esett el tavaly Magyarország
2014.12.01 / 14:42 PORTFOLIO Megnézem a forrás oldalt! Kommentálja!

Nem volt hatékony a rengeteg pénz felhasználása
A válság előtti túlzottnak bizonyult hitelbőség nem vezetett a gazdaság erőforrásainak hatékony allokációjához sem. Egyes ágazatok, jellemzően a pénzügyi vagy ingatlanszektor elszívhatták a többi ágazat elől a képzett munkaerőt és olyan kapacitások kiépülését eredményezték, amelyek a hitelezési buborék kipukkanása után szükségtelennek bizonyultak. Mint ahogy a pénzügyi mérlegek felfúvódása sem, úgy a külső források igénybevétele sem feltétlenül eredményezett növekedési többletet, mivel jellemzően nem a felzárkózást segítő termelő beruházásokat finanszírozták.
Végezetül az inflációs nyomás ezzel együtt a gazdaság túlfűtöttségének feltételezett hiányát tekintve, megállapítható, hogy nem kapott kellő figyelmet az, hogy nemcsak hosszú távon állhat fenn a növekedés és pénzügyi folyamatok között kapcsolat, hanem már rövid távon is.


Hiába a hitelbőség, ez nem jelent fenntartható növekedést
A hitelezés felfutása egyidejűleg élénkíti a keresletet, így jelentős azonnali növekedési hatása van. Amint a hitelezés lendülete kifullad, az általa indukált kereslet is eltűnik a gazdaságokból.
A globális pénzügyi válság tehát megmutatta, hogy a hitelállományok túlzott növekedése nem támogatja a hosszú távú növekedést, nem fenntartható a nagymértékű fizetési mérleghiány és növekvő adósságból finanszírozott növekedés, és az alacsony infláció ellenére is lehetséges korrekciót eredményező jelentős gazdasági túlfűtöttség.


Hogyan érintette mindez Magyarországot?
Magyarországot a felépült, részben devizában fennálló adósságállományok, a külső forrásokra való utaltság a pénzügyi piacok hangulatváltozásaival szemben különösen sérülékennyé tették. A globális pénzügyi válság következményeként elapadó finanszírozási források és emelkedő kockázati felárak, jelentős korrekcióra kényszerítették a magyar gazdasági szereplőit, nyilvánvalóvá téve a válság előtti növekedés fenntarthatatlanságát.
A válság előtti magyar növekedés fenntarthatatlansága abban gyökerezett, hogy - hasonlóan számos országhoz - a gazdaságot a hiteleknek tulajdonítható kereslet túlfűtötté tette. Milyen mértékű volt a magyar gazdaság túlhevültsége? Mekkora növekedés volt fenntartható a válság előtt és az azt követő években?


Nem szabad csak az üzleti ciklusokra figyelni!
A helyes válaszokhoz a globális pénzügyi válság fontos adalékokkal szolgált. A válságot megelőzően a fenntartható növekedés mértékének meghatározásához a gazdaságok szokásos ingadozását - a fellendülés és kismértékű megtorpanás pár évente bekövetkező váltakozását, az úgynevezett üzleti ciklust- vették alapul. Ez a régóta megfigyelhető ingadozás a gazdasági szereplők számára elérhető erőforrások (jellemzően tőke és munka) időben váltakozó kihasználtságát eredményezi. A válságot megelőző számítások a fenntartható növekedés mértékét ezért kizárólag a gazdasági erőforrások alakulásához kötötték, megtisztítva kihasználtságuk ingadozásától.
A globális pénzügyi válság rámutatott azonban arra, hogy az üzleti ciklusok mellett a pénzügyi ciklusok figyelembe vétele is elkerülhetetlen a fenntartható növekedési folyamatok értékelésekor. Ugyanis az erőforrások alakulására és szektorok közti elosztására a pénzügyi folyamatok is hatnak, miközben hosszabb távon a pénzügyi folyamatok sem szakadhatnak el a gazdaság fundamentumaitól. Emiatt a válság a fenntartható növekedésről alkotott képbe a rendelkezésre álló erőforrások alakulása mellett a pénzügyi folyamatok fenntarthatóságát is beillesztette.


Hosszabbak és nagyobb kilengésűek a pénzügyi ciklusok
A pénzügyi ciklusok jellemzően hosszabbak - akár egy évtizeden át fűtik a gazdaságot - és nagyobb amplitúdójúak az üzleti ciklusoknál, ezért a pénzügyi fenntarthatóságot is szem előtt tartó fenntartható növekedési pályára vonatkozó becslések a korábbi számításokkal összevetve az aktuális kibocsátási szinttől tartósabban és nagyobb mértékben eltérő növekedési lehetőségeket azonosítanak.
A pénzügyi folyamatok figyelembe vétele azért is fontos, mert a pénzügyi egyensúly szükségességét figyelmen kívül hagyó becslések számottevően torzíthatnak: a pénzügyi egyensúlyt megbontó, eladósodási időszakban a valósnál magasabbnak, míg a pénzügyi egyensúlyt helyreállító, a felhalmozott túlzott adósságokat leépítő időszakban alacsonyabbnak mutathatják a fenntartható növekedési pályát.


Az MNB már erre is figyel
A Magyar Nemzeti Bank nemrég megjelent Növekedési Jelentésében már ezt az új, pénzügyi folyamatokat is figyelembe vevő megközelítést alkalmazta a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályájának számszerűsítésekor.
Az eredmények szerint a magyar gazdaság a válság előtti időszakban a pénzügyi egyensúlyt megőrző, így fenntartható növekedést jelentő ütemet meghaladó mértékben bővült, míg ennek következményeként a pénzügyi egyensúly helyreállítására tett erőfeszítések miatt a kilábalási periódusban a válság következményeként egyébként is lassuló egyensúlyi növekedési lehetőségektől elmaradva gyarapodott.


Száguldás után jött a kényszerű és fájdalmas kijózanodás
Magyarország hosszú távon is fenntartható lehetőségeihez képest a 2002-2007 közötti időszakban az eladósodáshoz köthető többletkereslet miatt átlagosan évi 0,4-0,5 százalékkal gyorsabban növekedett. A megbomlott pénzügyi egyensúly helyreállítására tett erőfeszítések következményeként, melyet a devizadósságok terheinek megnövekedése és a globális kereslet szűkülése is súlyosbított, a 2009-2013 közötti periódusban a gazdaság kínálati lehetőségeihez képest évente 1,2-1,5 százalékkal alacsonyabb növekedést figyelhettünk meg.
Ez a növekedési veszteség például a tavalyi évet tekintve egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a válság előtt nem halmozódtak volna fel a túlzott mértékű hitelállományok, és így szükségtelen lenne az elmúlt években megfigyelhető kényszerű adósságleépítés, akkor Magyarország GDP-je 2013-ban a megfigyelthez képest több mint 800 mrd Ft-tal magasabb lehetett volna.

Megosztás FaceBook-ra. Megosztás MySpace-re. Megosztás Iwiw-re. Megosztás Twitter-re. Megosztás Startlap-ra. E-mail-be küldés. Hozzáadás a kedvencekhez.
Megoszthatod híreinket az "ikonokkal" jelölt közösségi oldalakon és elküldheted e-mail-ben... Mind ezt könnyen és gyorsan.
Kommenteléshez be kell jelentkezned! Ha nem vagy még tag REGISZTRÁLJ!
További hírek

Szabadkereskedelmi megállapodást kötött az EU Japánnal

A megállapodás - amely a globális gazdaság közel harmadát, összességében mintegy 600 milliós piacot fed le - csökkenti vagy megszünteti a tarifákat csaknem minden termék esetében;...

Van igazság abban, hogy a hívek tartsák el az egyházat

Az egyházakat tartsák el a híveik, de ez nyilván nem vonatkozhat az állam által átadott közfeladatokra.

Büntetővám kínai árúkra

Az Egyesült Államok által kivetett büntetővám hosszú távon fogja kifejteni hatását. A büntetővám nem terjed ki fogyasztói cikkekre, így a vásárlók elsőre nem érzékelik hatásukat.