Facebook

Ajánlások

Hírportálok

Tanfolyamok, táborok

Partnerek

Hatalmas összegtől esett el tavaly Magyarország
2014.12.01 / 14:42 PORTFOLIO Megnézem a forrás oldalt! Kommentálja!

Nem volt hatékony a rengeteg pénz felhasználása
A válság előtti túlzottnak bizonyult hitelbőség nem vezetett a gazdaság erőforrásainak hatékony allokációjához sem. Egyes ágazatok, jellemzően a pénzügyi vagy ingatlanszektor elszívhatták a többi ágazat elől a képzett munkaerőt és olyan kapacitások kiépülését eredményezték, amelyek a hitelezési buborék kipukkanása után szükségtelennek bizonyultak. Mint ahogy a pénzügyi mérlegek felfúvódása sem, úgy a külső források igénybevétele sem feltétlenül eredményezett növekedési többletet, mivel jellemzően nem a felzárkózást segítő termelő beruházásokat finanszírozták.
Végezetül az inflációs nyomás ezzel együtt a gazdaság túlfűtöttségének feltételezett hiányát tekintve, megállapítható, hogy nem kapott kellő figyelmet az, hogy nemcsak hosszú távon állhat fenn a növekedés és pénzügyi folyamatok között kapcsolat, hanem már rövid távon is.


Hiába a hitelbőség, ez nem jelent fenntartható növekedést
A hitelezés felfutása egyidejűleg élénkíti a keresletet, így jelentős azonnali növekedési hatása van. Amint a hitelezés lendülete kifullad, az általa indukált kereslet is eltűnik a gazdaságokból.
A globális pénzügyi válság tehát megmutatta, hogy a hitelállományok túlzott növekedése nem támogatja a hosszú távú növekedést, nem fenntartható a nagymértékű fizetési mérleghiány és növekvő adósságból finanszírozott növekedés, és az alacsony infláció ellenére is lehetséges korrekciót eredményező jelentős gazdasági túlfűtöttség.


Hogyan érintette mindez Magyarországot?
Magyarországot a felépült, részben devizában fennálló adósságállományok, a külső forrásokra való utaltság a pénzügyi piacok hangulatváltozásaival szemben különösen sérülékennyé tették. A globális pénzügyi válság következményeként elapadó finanszírozási források és emelkedő kockázati felárak, jelentős korrekcióra kényszerítették a magyar gazdasági szereplőit, nyilvánvalóvá téve a válság előtti növekedés fenntarthatatlanságát.
A válság előtti magyar növekedés fenntarthatatlansága abban gyökerezett, hogy - hasonlóan számos országhoz - a gazdaságot a hiteleknek tulajdonítható kereslet túlfűtötté tette. Milyen mértékű volt a magyar gazdaság túlhevültsége? Mekkora növekedés volt fenntartható a válság előtt és az azt követő években?


Nem szabad csak az üzleti ciklusokra figyelni!
A helyes válaszokhoz a globális pénzügyi válság fontos adalékokkal szolgált. A válságot megelőzően a fenntartható növekedés mértékének meghatározásához a gazdaságok szokásos ingadozását - a fellendülés és kismértékű megtorpanás pár évente bekövetkező váltakozását, az úgynevezett üzleti ciklust- vették alapul. Ez a régóta megfigyelhető ingadozás a gazdasági szereplők számára elérhető erőforrások (jellemzően tőke és munka) időben váltakozó kihasználtságát eredményezi. A válságot megelőző számítások a fenntartható növekedés mértékét ezért kizárólag a gazdasági erőforrások alakulásához kötötték, megtisztítva kihasználtságuk ingadozásától.
A globális pénzügyi válság rámutatott azonban arra, hogy az üzleti ciklusok mellett a pénzügyi ciklusok figyelembe vétele is elkerülhetetlen a fenntartható növekedési folyamatok értékelésekor. Ugyanis az erőforrások alakulására és szektorok közti elosztására a pénzügyi folyamatok is hatnak, miközben hosszabb távon a pénzügyi folyamatok sem szakadhatnak el a gazdaság fundamentumaitól. Emiatt a válság a fenntartható növekedésről alkotott képbe a rendelkezésre álló erőforrások alakulása mellett a pénzügyi folyamatok fenntarthatóságát is beillesztette.


Hosszabbak és nagyobb kilengésűek a pénzügyi ciklusok
A pénzügyi ciklusok jellemzően hosszabbak - akár egy évtizeden át fűtik a gazdaságot - és nagyobb amplitúdójúak az üzleti ciklusoknál, ezért a pénzügyi fenntarthatóságot is szem előtt tartó fenntartható növekedési pályára vonatkozó becslések a korábbi számításokkal összevetve az aktuális kibocsátási szinttől tartósabban és nagyobb mértékben eltérő növekedési lehetőségeket azonosítanak.
A pénzügyi folyamatok figyelembe vétele azért is fontos, mert a pénzügyi egyensúly szükségességét figyelmen kívül hagyó becslések számottevően torzíthatnak: a pénzügyi egyensúlyt megbontó, eladósodási időszakban a valósnál magasabbnak, míg a pénzügyi egyensúlyt helyreállító, a felhalmozott túlzott adósságokat leépítő időszakban alacsonyabbnak mutathatják a fenntartható növekedési pályát.


Az MNB már erre is figyel
A Magyar Nemzeti Bank nemrég megjelent Növekedési Jelentésében már ezt az új, pénzügyi folyamatokat is figyelembe vevő megközelítést alkalmazta a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályájának számszerűsítésekor.
Az eredmények szerint a magyar gazdaság a válság előtti időszakban a pénzügyi egyensúlyt megőrző, így fenntartható növekedést jelentő ütemet meghaladó mértékben bővült, míg ennek következményeként a pénzügyi egyensúly helyreállítására tett erőfeszítések miatt a kilábalási periódusban a válság következményeként egyébként is lassuló egyensúlyi növekedési lehetőségektől elmaradva gyarapodott.


Száguldás után jött a kényszerű és fájdalmas kijózanodás
Magyarország hosszú távon is fenntartható lehetőségeihez képest a 2002-2007 közötti időszakban az eladósodáshoz köthető többletkereslet miatt átlagosan évi 0,4-0,5 százalékkal gyorsabban növekedett. A megbomlott pénzügyi egyensúly helyreállítására tett erőfeszítések következményeként, melyet a devizadósságok terheinek megnövekedése és a globális kereslet szűkülése is súlyosbított, a 2009-2013 közötti periódusban a gazdaság kínálati lehetőségeihez képest évente 1,2-1,5 százalékkal alacsonyabb növekedést figyelhettünk meg.
Ez a növekedési veszteség például a tavalyi évet tekintve egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a válság előtt nem halmozódtak volna fel a túlzott mértékű hitelállományok, és így szükségtelen lenne az elmúlt években megfigyelhető kényszerű adósságleépítés, akkor Magyarország GDP-je 2013-ban a megfigyelthez képest több mint 800 mrd Ft-tal magasabb lehetett volna.

Megosztás FaceBook-ra. Megosztás MySpace-re. Megosztás Iwiw-re. Megosztás Twitter-re. Megosztás Startlap-ra. E-mail-be küldés. Hozzáadás a kedvencekhez.
Megoszthatod híreinket az "ikonokkal" jelölt közösségi oldalakon és elküldheted e-mail-ben... Mind ezt könnyen és gyorsan.
Kommenteléshez be kell jelentkezned! Ha nem vagy még tag REGISZTRÁLJ!
További hírek

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK JERUZSÁLEMET ISMERI EL IZRAEL FŐVÁROSÁNAK

Az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának - jelentette be szerdán Washingtonban Donald Trump amerikai elnök, egyúttal közölte, hogy az amerikai nagykövetséget...

Cseh választások jobboldali győzelemmel

Újabb populista fordulat Európában: parlamenti választást nyert a csehek Donald Trumpja, Andrej Babis. A szlovák származású milliárdos nagyvállalkozó és politikus nem csinál titkot...