Facebook

Ajánlások

Hírportálok

Tanfolyamok, táborok

Partnerek

Amikor a Fidesz még harcolt a mostani alkotmányért
2011.04.18 / 08:45 ORIGO – Vorák Anita Megnézem a forrás oldalt! Kommentálja!
A jelenlegi alkotmányban "nincs semmi, amit az ember a szívével érinthetne meg", az csak egy "technokrata szabályhalmaz", egy "átmeneti papíros", amit nehéz tisztelni - mondta Orbán Viktor az 1989-ben elfogadott alkotmányról még 2009-ben egy könyvbemutató után. Az alkotmányozás elindítása óta többen a Fidesz szemére vetették, hogy a választások előtt nem beszéltek arról, hogy le akarják cserélni az alaptörvényt, pedig Orbán már akkor, 2009-ben emellett érvelt. Példaként pedig a lengyel alkotmányt és annak erkölcsi állításokat tartalmazó bevezetőjét állította a magyar "technokrata" alkotmánnyal szemben. "Új alkotmány lesz természetesen, kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt" - jelentette ki tavaly májusban nem sokkal a parlamenti választások után is a Fidesz-elnök. Az elmúlt hónapokban aztán már nemcsak a keltezés miatt kritizálta az alkotmányt: nevezte már szégyenlősnek, láthatatlannak és kifogásolta azt is, hogy a szöveget nem demokratikusan fogadták el. Az 1989-es alkotmányozást azonban akkoriban máshogy tekintették a résztvevők, köztük a Fidesz több vezetője is. "A keltezés 1949-es maradt, de mindannyian tudtuk, hogy ez egy vadonatúj alkotmány, lecseréltük az egészet" - mondta az Ellenzéki- és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon kiharcolt új szövegről a tárgyalások egyik ellenzéki résztvevője az [origo]-nak. "Épp az volt a vicc tárgya akkoriban, hogy csak egy mondat maradt a régiben változatlan, az, hogy a Magyar Köztársaság fővárosa Budapest. Mindannyian, akik részt vettünk a megalkotásában, Orbán Viktorral együtt magunkénak éreztük ezt a szöveget" - tette hozzá a jogász, aki a politikailag érzékeny kérdésről azzal a feltétellel beszélt, ha nem közöljük a nevét. 1989-ben az ellenzéki erők még akkor sem akartak alkotmányozni, amikor már az egyes paragrafusokról tárgyaltak az MSZMP képviselőivel, csak belekényszerültek a folyamatba. Amikor 1989 márciusában megalakult az Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP-ben már hosszú hónapok óta zajlott az alkotmányozás, és két koncepció is született, de ezeket a parlament nem fogadta el. Az alkotmányozással az állampárt a saját pozícióját szerette volna bebiztosítani a választások esetén. Ezt egy erős államfői pozícióval és az Alkotmánybíróság felállításával szerették volna elérni. Előbbit még a választások előtt meg akarták szerezni, és lojális jogászokkal töltötték volna fel az Alkotmánybíróságot is, amely még a választások előtt megkapta volna a pártok feletti ellenőrzést. A két intézményért cserébe az MSZMP látványos gesztusokat igyekezett tenni, többek között a többpártrendszer lehetőségének bevezetésével. "Ne legyen alkotmányozás" - mondta az Ellenzéki Kerekasztal május 24-i ülésén az SZDSZ-t képviselő Tölgyessy Péter a jegyzőkönyv szerint. "Többször közöltük az MSZMP delegációjával, hogy erről tárgyalni sem vagyunk hajlandóak" - mondta Tölgyessy, aki a kerekasztal minden tagjának véleményét osztva azzal érvelt, hogy az új alkotmányt csak az új, szabadon választott parlament alkothatja meg, erre senki másnak nincs felhatalmazása. Tölgyessy és Sólyom akcióban Néhány nap elég volt azonban ahhoz, hogy az ellenzék belássa: ha nem tárgyalnak az alkotmányról, az MSZMP elfogadja a saját javaslatát, mert ahhoz, hogy választásokat tartsanak, mindenképpen módosítani kell az alkotmányon. Az Ellenzéki Kerekasztal álláspontja ezek után az volt, hogy csak a legszükségesebb módosításokat fogadják el: alkossák meg a szabad választásokat biztosító szabályokat, engedélyezzék a többpártrendszert, de ne döntsenek az Alkotmánybíróságról és a köztársasági elnökről. Néhány hét múlva készen volt a teljesen új alkotmány, benne a köztársasági elnökről és az Alkotmánybíróságról szóló, javarészt az ellenzéki javaslatokon alapuló szabályokkal. A jegyzőkönyvek szerint az Ellenzéki Kerekasztal ülésein még 1989 nyarán is főleg arról volt szó, hogy az alkotmányozást a szabadon választott parlamentre kell hagyni. Mindeközben azonban összeült az ellenzéki pártok, az MSZMP és az úgynevezett harmadik oldal fóruma, a Nemzeti Kerekasztal is, ahol több munkacsoportban tárgyaltak az átmenet feltételeiről. Az egyik legaktívabb, legtöbb munkát végző bizottság éppen az alkotmánymódosítással foglalkozott, ennek első üléseitől kezdve már az új alkotmány szövegét tárgyalták paragrafusról paragrafusra. Az ellenzéki kerekasztal részéről ebben a bizottságban legaktívabban Tölgyessy Péter, Antall József és Orbán Viktor vett részt. Az ellenzéki javaslatok, hiába változott gyorsan a helyzet, a tárgyalásokon részt vevők szerint nem voltak esetlegesek, előkészítetlenek, mert többek között Tölgyessy Péter és Sólyom László már korábban javaslatokat készített többek között az 1946-os, köztársasági alkotmányt alapul véve. Ezen alapult többek között a köztársasági elnökkel kapcsolatos ellenzéki javaslat is. Ideológiai kitételek Az Ellenzéki- és a Nemzeti Kerekasztalon belül is az alkotmány bevezetője és az abban szereplő ideológiai kitételek váltották ki a legnagyobb vitákat. Az ellenzékiek ragaszkodott hozzá, hogy a szocialista jelző kikerüljön belőle, igaz, a július 6-i ülésen Tölgyessy Péter az ülésen az állította, hogy a kereszténydemokraták egy korábbi (a jegyzőkönyvekben nem szereplő) vitában amellett kardoskodtak, hogy a szocialista szónak benne kell maradnia az alkotmányban. Ezért kisebb szóváltás is kialakult arról, hogy ki az igazi ellenzéki, és ki nem az. Az MSZMP-vel szemben a Nemzeti Kerekasztal egyik augusztusi ülésén már egységes volt az ellenzék: Orbán Viktor és Tölgyessy érvelt amellett, hogy nincs szükség az alkotmányban ideológiai címkékre. "Az Ellenzéki Kerekasztal úgy látja, hogy Magyarországnak végre-valahára egy jogállami alkotmány kell, és ebben az értelemben nem emberi értékeket, társadalmi mozgalmak alapeszméit kell rögzítenie, hanem alapvetően azokat az eljárásokat, ahogy egy demokratikus jogállamban a politikát csinálják. Olyan idealisztikus tételezéseknek, mint a szocializmus és természetesen a polgári értékek, egészen egyszerűen közjogi értelemben nincsen funkciója az alkotmányban" - mondta Tölgyessy Péter. Az ülésről készült videofelvétel szerint az ellenzéki véleményt azon az ülésen Orbán Viktor vezette elő, aki előbb számon kérte az MSZMP-n, miért van szükség arra, hogy ideológiai értékeket írjanak az alkotmányba, majd az ellenzék közös álláspontjának ismertetésre adta át a szót Tölgyessynek. Az MSZMP azzal érvelt, hogy "evidencia", hogy a szocialista szónak szerepelnie kell az alkotmányban, és sok ezer embernek hiányozna, ha nem lenne benne. "Vannak ebben az országban olyanok, lehet, hogy százezer számra, ezt sem vonom kétsége, akikben félelmet ébresztene az a jelenség, ha ebben az alkotmányban nem szerepelne a szocializmus szó. De szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy ebben az országban olyan emberek is vannak, megérzésem szerint millió szám, akikben pedig az ébreszt félelmet, ha bennemarad" - válaszolta erre Orbán Pozsgay Imrének (akit a mostani alkotmányozásban épp ő kért fel tanácsadói szerepre). A kompromisszum végül az lett, hogy a polgári demokráciára és a demokratikus szocializmusra is történt utalás a szövegben, de ezt a mondatot az első módosítás alkalmával kivették az alkotmányból. Húsz év átmenet Az alkotmány első mondatába került bele az az alkomtányozási vitákban azóta gyakran idézett kitétel, miszerint az alkotmány szövegét "hazánk új Alkotmányának elfogadásáig", azaz azt átmenetinek szánva alkották meg. Az új alkotmányról szóló megállapodás aláírása után az ellenzéki pártok közleményt adtak ki, amelyben leszögezték, hogy az alkotmánymódosítással "megszűnik a sztálini alkotmány másolataként létrejött 1949. évi népköztársasági alkotmány, annak minden rendelkezésével együtt, amely sértette a magyar nemzetet és európai helyünket", valamint hogy "a magyar jogfejlődéshez igazodó, modern európai alkotmányt teremtettünk". A Fidesz képviselői most többek között épp azzal érveltek az új alaptörvény mellett, hogy le kell váltani a "sztálini alkotmányt". "Nem így akartunk alkotmányt alkotni, úgy készültünk, hogy ez csak átmeneti lesz. A szövegezésnél az volt a cél, hogy egy-két évre jó legyen, megfeleljen az átmenethez. Tisztában voltunk vele, hogy a szövegezés és a struktúrája javítható" - mondta a névtelenséget kérő jogász, hozzátéve, hogy szerinte az alkotmány "mégis nagyon jól működött az elmúlt húsz évben, nehéz, válságos helyzetekben is". Az elmúlt hónapokban kiállt a kényszerből, néhány hét alatt született, ideiglenesnek szánt alkotmány mellett több egykori alkotója, köztük Sólyom László, Tölgyessy Péter és Kis János is. Orbán Viktor szerint azonban elmúlt húsz év nem a szöveg erényeit igazolta. Márciusban egy rádióinterjúban azt mondta, az elmúlt húsz évben kiderült, hogy az átmenetinek szánt alkotmány több kérdésben nem tudott időtálló megoldást nyújtani, "szegények lettünk" és "eladósították az országot". "A mostani alkotmány meg fog bennünket védeni attól, hogy még egyszer ilyen előfordulhasson velünk" - mondta a miniszterelnök arról a tervezetről, amelyről hétfőn szavaz a parlament. http://www.origo.hu/itthon/20110418-amikor-a-fidesz-meg-harcolt-a-mostani-alkotmanyert-alkotmanyozas.html
Megosztás FaceBook-ra. Megosztás MySpace-re. Megosztás Iwiw-re. Megosztás Twitter-re. Megosztás Startlap-ra. E-mail-be küldés. Hozzáadás a kedvencekhez.
Megoszthatod híreinket az "ikonokkal" jelölt közösségi oldalakon és elküldheted e-mail-ben... Mind ezt könnyen és gyorsan.
Kommenteléshez be kell jelentkezned! Ha nem vagy még tag REGISZTRÁLJ!
További hírek

Kína domináns szerephez juthat a 5G-techonógiában

Erre figyelmeztet egy amerikai tábornok, aki a kínai veszélyre hívja fel a figyelmet. Az ötödik generációs mobiltechnológia közeljövőben esedékes rajtja, illetve várhatóan gyors...

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde – családtámogatás

Orbán Viktor beszédében meghatározta az ellenfeleket (vagy az ellenséget) a brüsszeli, állítólagosan bevándorláspárti politikusok személyében. Beszéde nyíltan EU-ellenes,...

More then GDP

2019. január 22-én vette kezdetét a Világ Gazdasági Fórum (WEF) Davosban. A vita a fenntartható fejlődés és a megtermelt gazdasági érték (GDP) körül forgott. Számos kiváló...