Facebook

Ajánlások

Hírportálok

Tanfolyamok, táborok

Partnerek

1945. január 27-én szovjet csapatok felszabadították az auschwitz-i haláltábort
2020.01.29 / 21:25 ZDF Megnézem a forrás oldalt! Kommentálja!

 

 

A Magyar Nemzeti „Rend Párt”-véleménye:

● Lehet-e Auschwitz-ról újat mondani?, olyan tényeket, összefüggéseket feltárni, mely mindmáig ismeretlen volt?

● A német ZDF televiziónak sikerült ez. Számtalan dokumentummal, mélységében elemezve összegüggéseket és túlélőkkel készített interjúkból áll össze az elképzelhetetlen borzalom. A ZDF tiszteleg a magyar áldozatok előtt, akiket 1944. májusában, júniusában hurcoltak el, az akkor Magyarországhoz tartozó területekről. Bernhard Walter, a láger fényképésze által készített képek mindegyikén magyarok és zsidók láthatók. Döbbenetes, hogy a képeken látható személyek közül csak néhányan viselik a zsidó identitásra utaló öltözködési jegyeket. Egyszerű emberek voltak, mint bárki más. Az „ők” vagy „mi” határai elmosódtak, mi is lehettünk volna ők. — Az első vagonokat a kárpátaljai Batrad (Bótrágy) falu zsidó lakosaival töltötték meg. — Összesen 430 ezer magyar-zsidót (nem zsidót és magyart) hurcoltak el és öltek meg nyolc hét leforgása alatt. A krematórium lángjai éjjel-nappal égtek.

● A kassai bombatámadás (Wikipédia)

1938-ban az első bécsi döntés (1938. nov. 2.) értelmében visszakerült Magyarországhoz. A város lakossága 1938. november 11-én ünnepélyesen fogadta a bevonuló magyar csapatokat és Horthy Miklós kormányzót.[6]

Németország 1941. június 22-én indította el egységeit a Szovjetunió ellen. A hadjárathoz a németek mellett olaszok, románok, finnek és szlovákok is csatlakoztak. Hitler hivatalosan nem tartott igényt a magyar részvételre. A román és szlovák csapatok háborús szerepe miatt felvetődhetett volna a bécsi döntések hátrányos megváltoztatása.

1941. június 26-án tisztázatlan eredetű bombatámadás érte Kassát: három felségjel nélküli bombázó összesen 29 db százkilós bombát vetett a városra. 32 halálos és 82 sebesült áldozat mellett tetemes anyagi kár is keletkezett. Egy bomba nem robbant fel és cirill-betűs feliratokat találtak rajta. Horthy deklarálta hadiállapotot a Szovjetunióval, amit az Országgyűlés egy napra rá megszavazott. A frontra küldték a 90 ezer fős Kárpát-csoportot.[9]

Többféle magyarázatot kerestek a történészek. Az egyik verzió szerint a közeli, Kassára nagyon hasonlító Eperjes német hírközpontja lehetett a támadók célja, ami a fasiszta szlovák bábállam területén maradt. A Szovjetuniónak nem volt érdeke hazánkat bevonni az eszkalálódó háborúba. Szerencsétlen navigációs hiba okozhatta tehát ezt a számunkra tragikus végű konfliktust.

Kassáról 1944. május 15-én indítottak két vonatszerelvényt Auschwitzba. Ezeken 7684 kassai lakost szállítottak a haláltáborba. Május folyamán még két, június 3-án pedig még egy szerelvény indult el, további 9013 kassai és környékbeli zsidóval.

1945. január 19-én foglalta el a szovjet munkás-paraszt Vörös Hadsereg, ekkor újra Csehszlovákia része lett. 1945. április 4-én itt hirdette meg Beneš elnök a hírhedt kassai kormányprogramot.


Az egyeteln fennmaradt fotóalbum képei itt tekinthetők meg.


● Arányaiban Magyarországról deportálták a legtöbb embert.

Lásd: ZDF-Infografik itt

● Bár Magyarország 1944. március 19-étől a náci Németország megszállása alá került, még is szégyen, hogy a magyar csendőrség, rendőrség segédkezett a deportálások lebonyolításában. Parancsmegtagadásról (, ellenállásról, ami a németekkel szemben a rendfenntartó erők részéről tisztán formai okok miatt is megtörténhetett volna), Horthy ellenlépéseiről vagy elitélő nyilatkozatról nem tudunk. Egyedül a jóérzésű polgári lakosság állt ki a zsidók mellett és próbálta menteni akit tudott.

● 1941. június 26-án felségjelzés nélküli gépek bombázták Kassa városát. A kormányzó és a kormány ezt szovjet támadásnak ítélte, Horthy személyesen nyílvánította ki a hadiállapotot a Szovjetúnióval szemben (hadüzenet), melyet az Országgyűlés egy napra rá jóváhagyott.

● A Margaréta-tervet viszont 1944. március 19-én hajtották végre. Erre az időre Hitler Ausztriába hívta tárgyalni Horthyt, hogy a magyar kormányzó ne tudja megakadályozni a megszállást. Horthy is csak később értesült a katonai akcióról. Ekkor úgy látta, már felesleges ellenszegülni a németeknek, így Kállay után Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek (1944. március 22. – 1944. augusztus 29.).

Sztójay teljes mértékben kiszolgálta a németeket. Az ország valós irányítása a német vezetés által kinevezett Edmund Veesenmayer teljhatalmú magyarországi megbízott kezében volt. Megkezdődtek a politikai tisztogatások – a német hadsereggel együtt a Gestapo is megérkezett. Magyar politikusokat, országgyűlési képviselőket tartóztattak le és hurcoltak koncentrációs táborokba. Az új kormány feloszlatta a pártokat és a szakszervezeteket, a tisztogatás egészen mélyre hatolt. Sztójay emellett, hogy bizonyítsa elkötelezettségét Németország mellett, a keleti frontra küldte az I. magyar hadsereget. 1944 áprilisában szövetséges bombázók is megjelentek az addig még érintetlen Magyarország felett.

(forrás: wikipédia)

 


● A kiugrási kísérlet [wikipédia szerkesztés]

1944. október 11-én egy magyar küldöttség aláírta a fegyverszünetet Moszkvában, miszerint Magyarország visszavonul a trianoni határok mögé és hadat üzen Németországnak (ekkor dúlt Debrecen mellett a tankcsata). Ennek megfelelően Horthy október 15-én rádióbeszédében bejelentette Magyarország kiugrását. Azonban a Gestapo is cselekedett – 15-én délelőtt elrabolta ifjabb Horthy Miklóst és megzsarolták a kormányzót, aki október 16-án lemondott, akárcsak a Lakatos-kormány és ezzel véget ért a Horthy-korszak.


A nyilas uralom [szerkesztés]

A németek Horthy lemondása után Szálasi Ferencet, a nyilasok vezérét bízták meg kormányalakítással. Ekkor Észak-Erdély és a Tiszántúl már orosz kézen volt. Szálasi elrendelte a totális mozgósítást, kiskorúakat is behívott a hadseregbe és teljesen kiszolgáltatta Magyarországot a németeknek.
Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével 1944 őszén megalakult a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, azonban a kisgazda politikust letartoztatták és kivégezték. Szálasi nem tudott úrrá lenni a kialakult helyzeten.

● Utólag könnyű okosnak lenni, meg sem próbáljuk ezt. Horthy át kellett lássa Hitler őrült terveit, mely sohasem sikerülhetett volna, erre bizonyíték személyes berlini találkozásuk (1938. augusztus 21-27.). Azzal meg végkép tisztában kellett volna legyen, hogy Magyarország felkészületlen egy háborúra. Magyarország érdeke az lett volna, hogy nem lép be a háborúba, erőit megtartja és nem a Don kanyarban akarja megvívni Erdélyért a harcot.


Megosztás FaceBook-ra. Megosztás MySpace-re. Megosztás Iwiw-re. Megosztás Twitter-re. Megosztás Startlap-ra. E-mail-be küldés. Hozzáadás a kedvencekhez.
Megoszthatod híreinket az "ikonokkal" jelölt közösségi oldalakon és elküldheted e-mail-ben... Mind ezt könnyen és gyorsan.
Kommenteléshez be kell jelentkezned! Ha nem vagy még tag REGISZTRÁLJ!
További hírek

Ellopott és feldolgozatlan múlt — Budapest ostroma (1945) és Becsület napja 2020.

75 évvel ezelőtt február 13-án ért véget Budapest ostroma. A II. világháború egyik legértelmetlenebb vérontása. A közel 40 ezer kitörő német és magyar katona közül 700-an érték...

Újjá alakult a Munkásőrség

A civil szervezetként hivatalosan is újjáalakult Munkásőrség várja soraiba az egykori munkásőröket és a nyomdokaikba lépni kívánó, nem ijedős fiatalokat! – írja Facebookon a...